A lányoknak tényleg összeáll a menzeszük?

A menstruációs szinkronizáció jelenségét alapvető tényként kezeljük. Az a tapasztalat áll mögötte, hogy az egymással közeli kapcsolatot ápoló barátnőknek, együtt lakó nőknek gyakran egyszerre jön meg a menstruációjuk. Én személy szerint teljes átfedést ritkán tapasztaltam eddig, ezért utánajártam, mit mond a jelenségről a tudomány és néhány random forrás. Ahogy kiderült, elég sok mindent. Főleg azért, mert az idő folyamán elég sokat változott, hogy milyen magyarázatot tulajdonítottak a jelenségnek. Az egyik első kutatás eredménye 1971-ben jelent meg a Nature című magazinban. A kutatást Martha McClintock vezette, és 135 amerikai egyetemista adatait vette fel. McClintock azt vette észre, hogy a barátnőknél és lakótársaknál gyakoribb volt a menstruáció összehangolódása, mint a többi párosításnál. Ő ezt azzal magyarázta, hogy az egymáshoz (elsősorban fizikailag) közel álló nőknek nyílik alkalma arra, hogy feromonjaik hatással legyenek egymásra.

Összezárás a férfiak ellen

A biológiai magyarázaton túl egy abból kiinduló társadalmi megközelítés is erőre kapott. Ez a megközelítés a menstruációs szinkronizációt női kooperációs formának tekintette, mert ezáltal a nők egy időben termékenyek, és a férfi nem tud egyszerre az összessel párosodni. Vagyis a nők védik egymást és összezárnak annak érdekében, hogy ne alakuljon ki “hárem” a férfi körül. Nem véletlen az időzítés, hiszen még mindig a hetvenes években járunk. Nyugaton a feminizmus ekkoriban elképesztő erővel tör utat magának a mainstreambe (pl.: az Egyesült Államokban elfogadják és ratifikálják a Egyenlő Jogokról Szóló Alkotmánykiegészítést, melynek lényege, hogy a nőket nem korlátozhatják a férfiak), és vele együtt a női szolidaritás gondolata is.

Akik hisznek a véletlenben:a kutatók

A téma nem hagyta nyugodni a kutatókat, és több írás is megjelent a témában. Az egyik ezek közül azt írja, hogy valószínűsíthetően a legjobb modell, amely leírja a nők menstruációjának mintázatát, az a véletlen. Hiszen a nők ciklusának az időtartama nem ugyanolyan hosszú: valakinél 27, 28, vagy akár 29, 30 napos, sőt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a menstruáció időtartama sem mindenkinél egyforma (3 naptól egészen 8 napig is normálisnak számít), könnyen kialakulhat az a forgatókönyv, hogy a menstruációk időről időre átfedésben vannak egymással, aztán “elhaladnak” egymás mellett, minden különösebb ok nélkül. Ezt a magyarázatot támasztotta alá a Clue nevű ciklus követő applikáció és az Oxford Egyetem kutatása is, ők sem találtak összefüggést az együtt töltött idő és a menstruáció egybehangolódása között. Szeretnénk azt gondolni, hogy a tudomány objektív, de a gyakorlat sokszor mást mutat. Ebben az esetben is joggal feltételezhetjük, hogy a hipotézist (a menstruációs szinkronizáció a nők kooperációs stratégiája a férfiak ellen) erősen befolyásolta a korszellem, és valami olyasmit akart általa bebizonyítani, amely a vágyott társadalmi haladást támaszthatja alá. De számomra a tény, hogy ez az egész menstruációs szinkronizáció egyszerre véletlen, városi legenda és minimális biológia, még érdekesebbé teszi a sztorit. Hogy ki miben hisz, valószínűleg tapasztaláson alapul. Én végső soron olyan nők történetét látom, akik meg akarták érteni, hogy hogyan működnek ők maguk és a többi nő, és erről edukálni akarták egymást, ezzel pedig erősíteni az összetartozást.